A horror fantomképei szerint vérben tocsogó, önmagukból kifordult őrültekről van szó. A fenti képen szereplő tömeggyilkosok azonban jól illusztrálják az ilyen emberek igazi természetét. Először is emberekről van szó és nem szörnyetegekről. Emberekről, akik éreznek és úgy gondolják, hogy helyesen cselekednek a maguk mércéje szerint. Másodszor a mainstream kultúra azért jelenít meg lecsúszott, többnyire alacsony társadalmi osztályból származó, súlyos pszichikai problémákkal küszködő embereket gyilkosokként, mert a valódi mészárosok kifinomult, jó megjelenésű, gazdag és hatalmas emberek, akik légkondicionált termekben, szolgákkal körülvéve élnek, hermetikusan elválasztva a valóságtól. A gyilkos mozdulat legtöbbször csupán egy tollvonás és a társadalmi megítélésük is ezen múlik. Aki maga süti el a fegyvert és végez mondjuk pár tucat emberrel az megvetésben részesül, aki pedig a többszörösét, de közvetetten, abból még történelmi hős is lehet.

"Egy francia diplomata: a háború? Nem találok abban semmi szörnyűt. Egy ember halála tragédia, százezrek halála statisztika."

Kurt Tucholsky, 1932